Van egy teória, mely szerint az, aki nem kell, annak kellek, viszont az, aki kell, annak nem kellek. No ez nem bizonyított elmélet, ez amolyan igazolt sejtés.
Eddig több alkalommal mondták nekem, hogy akit túl könnyen megkapok, az nem kell, aki után viszont loholok, gyorsabban fut nálam, lehagy, elhagy. És akkor még nem is beszéltem arról, hogy egyesek szerint szeretethiányos vagyok, hogy karrierista vagyok, hogy önző vagyok, hogy szükségem van egy párra, akit rögeszmésen keresek, s közben nem engedek közel magamhoz senkit, s egy apró szeretet-dózistól is elmenekülök.
Tényleg nem értem magam, s nem értem, miért mondják rám mindezt. Szokás az árral haladni, vagy vele szemben úszni. Ez egy anomália. Én pedig nem más vagyok, mint a tézis, vagy maga az antitézis egy szisztematikusan szerves kompozícióban.
De én nem akarok kontrapozíció lenni egy destruktív eseménysorozatban. Én csak vagyok, mozgok, lüktetek, változok, alakulok, idomulok, akarok, nem akarok, gondolok és mozgatok. És ez így van rendjén, vagy nem?
xoxo Maxen
