Azt mondják, a barátság örök, hogy az ember felnőttként mindig kitart olyan dolgok mellett, amik számára fontosak, s a barátság egy olyan szent és sérthetetlen dolog, ami mindig visszakanyarodik az ember érzelmeihez, ami nem szakadhat meg.
Aztán mégis.
Egy valamit tanultam az elmúlt egy évben a barátságról: feladni a szerelemért vétek!
Négyen voltunk barátok:
Azt mondják, a barátság örök, hogy az ember felnőttként mindig kitart olyan dolgok mellett, amik számára fontosak, s a barátság egy olyan szent és sérthetetlen dolog, ami mindig visszakanyarodik az ember érzelmeihez, ami nem szakadhat meg.
Aztán mégis.
Egy valamit tanultam az elmúlt egy évben a barátságról: feladni a szerelemért vétek!
Négyen voltunk barátok:
- Én, Maxen, aki ekkor kezdtem felfedezni, hogy a fiúk érdekelnek.
- Mrs W., aki ekkor találkozott a nagy szerelemmel, ami először érte életében, s amiért feladott mindent.
- Mrs F., aki Mrs W. legjobb barátja volt, aki nem csak átélte, hanem megélte ennek a barátságnak a szétesését.
- Mr F., aki hozzám hasonlóan kívülről szemlélte az eseményeket, s akiből Mrs F. támasza lett.
Egy éve, mikor Mrs. W összetalálkozott élete nagy szerelmével, kezdetét vette egy folyamat, ami talán ma zárult le, Mr F. levelével, amit Mrs W.-nek írt, s amiben a végszót én adtam. Mr F. leírta, mit is tett Mrs W. ebben az egy évben, én pedig leírtam, mit is veszített el: a barátait.
Mrs W. meglelte első és nagy ő-jét. Egy egyetlent, aki miatt hátat fordított nekünk. Minden találkozás feszült volt, ingerült és ködös találkozás. Az a pár, ami a nagy ő feltűnte után volt.
Akkor úgy éreztem, elvesztettük Mrs W.-t, de most ebben a percben úgy érzem, ő vesztett el minket. Mi maradtunk ugyan azok, s azt látom, ő sose volt önmaga, hanem tőlünk lopott személyiségjegyek, alkalmazkodások egész sora.
Aztán fél év se telt belé, s Mrs W. szakított a nagy ő-vel. Ekkora már hatalmas szakadék volt közte és köztünk. Már csak egy gyenge híd állt, amire senki se mert rálépni. Azonban a szakítással Mrs W. összeomlott, mi pedig ráléptünk a hídra, hátha sikerül még betemetni szakadékot, támaszt adni, s ráébreszteni Mrs W.-t, nem mi hagytuk cserbe, ő volt az, aki a barátság fölé helyezte azt az embert, aki szakított vele,egy olyan embert akit ismert pár hete, első helyre tette olyanokkal szemben, akiket év(tized)ek óta ismert (engem már több, mint 12 éve).
Karnyújtásnyira voltunk tőle, ő viszont nem élt ezzel. Új barátai lettek, vagyis, az én értelmezésem szerint inkább haverok.
Számomra a barátság azt jelenti, megbeszélni a másikkal valamit, elmondani nekik a gondunkat és örömünket, tanácsot kapni és adni, ha szükség hozza. Egy barát ugyan olyan, mint egy társ, hisz egy társ is barát, vagyis annál több, de nem ugyan az, a legfontosabb, de egyiket se lehet feladni a másikért, hisz mind a kettő más miatt érték.Mrs W. nem tudta, miért éték a barátság, s miért érték a szerelem. Egyiket se ismerte.
Ma pedig pont került erre a barátságra. Mr F. és Mrs W. között lezajlott egy levelezés, melynek mi is a részesei voltunk Mrs F-fel. Nem az volt a cél, hogy megértessük Mrs W.-vel, hogy mit veszített el, hisz ha ő maga se látja, mi hiába tartunk elé tükröt, mi pusztán azt adtuk a tudtára, nem leszünk már többé a barátai.
Egy év hosszú idő. Sok vita és sírás zajlott le az elején Mrs W. és Mrs F. között, én pedig kívülállóként néztem mindezt. Mrs W. azonban nem úgy szólt hozzám, mint ahogy egy 12 éve (legjobb)barát tette, hanem, mint egy idegen, akivel akkor találkoztam először. Idegen voltam neki, s ő is nekem. Mostanra pedig már nincs közünk egymáshoz. Mi kerestük, amikor kórházban volt, meglátogattuk, ő nem keresett minket soha, akkor se, amikor Mrs F. beteg volt.
Azt mondják ,a barátság a legfontosabb emberi érték. Számomra az. Van 4-5 igazán jó barátom, van néhány nagyon jó barátom, van pár barátom, s van rengeteg haverom. Tudom, mi a fontos, igyekszem mindenkire időt szánni és ápolni a barátságunkat.
Sokat tanultam az elmúlt egy-másfél évben. Megtanultam értékelni és megbecsülni az embereket, tudni, mi az szerelemből és barátságból szeretni, s mi az, amit sose szabad feladni, amit mindig meg kell becsülni.
Büszke vagyok, ha valaki barátjának nevez, s arra, ha érzem, kimondhatom, valaki a barátom. És mérhetetlenül sajnálom, mikor ki kell mondanom, elvesztettem egy barátot. Ma úgy érzem, örökre elvesztettem Mrs W.-t, nem magam miatt, miatta.
Ég áldjon Mrs W.!
Maradok a barátaim őszinte híve!
Xoxo Maxen
