Annyiszor hallottam már ezt a kifejezést, és most velem is megtörtént. Nem is az volt a különös, hogy észrevettem, hanem, ahogy a srác reagált. Ibolya színű ing, egyszer csak megjelenik velem szemben a Sparban és integet. Mosolyog, hogy egyformák vagyunk.
Kiveszem a fülemből a fülhallgatót, s miközben elmegyek a fiatal pár mellett, amelyiknek a férfi tagja nagyot mosolyog, én is teli szájjal mosolygok vissza.
Nincs megrökönyödés vagy durci az ugyan olyan ing miatt. Sokkal inkább van valami titkos szövetség és összetartozás-érzés.
Ez a "szembe jött velem az ingem" eset bennem inkább egy kellemes nyomot hagyott, semmint sajnálkozást, hogy na bumm, egy ember a tömegből ugyan úgy öltözködött fel, ahogy én.
Én vagyok magamnak a stílus, s ezek szerint van stílus-társam ;)
xoxo Maxen