Ha valaki megkérdezné, mit szeretek a barátomban, akkor leülnék egy asztalhoz, kezembe fognék egy tollat, s csak írnék, írnék és írnék.
Mindent papírra vetnék ,ami csak eszembe jutna. Leírnám azt, hogy mi az, amit szeretek benne, hogy mi az, amit csodálok, ami néha bosszant, de hiányozna belőle. Leírnám, hogy miket kaptam eddig tőle, miket adhattam neki, s mi az, ami még ránk várhat.
Ha valaki megkérdezné, mit szeretek a barátomban, akkor az első dolog, ami eszembe jutna róla, az az a sapkás-mosolygós fiú, aki ott állt 2010. februárjában az albérletem ajtajában, kezében a táskájával, este 10 után. A második kép pedig a 2011-es születésnapja, mikor megleptem egy vacsorával itthon. Az első alkalommal éreztem azt, hogy életemben először szerelmes vagyok, a második alkalommal pedig azt éreztem, hogy kettőnknek még nagyon nagyon sok évet szán a sors.
Hamarosan 20 hónapja vagyunk együtt, ma-holnap két éve. Titokban néha átfut a gondolataimon az, hogy a meleg pároknak mennyi idő jut, hogy két éve együtt...milyen hosszú idő ez, amiben már olyan sok minden történt és még olyan sok minden történhet majd. Ez életem igazi kapcsolata, olyan, amiben igazán mindent megtennék a másikért, kiállnék mellette akár az életemet is kockára téve.
Az én barátom egy nagyszerű ember!
xoxo Maxen
